vonszol

Hungarian

From old Hungarian vonsz (“to draw, to pull”) +‎ -ol. ^[1]

vonszol

conjugation of vonszol

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			vonszolni
Past participle			vonszolt
Present participle			vonszoló
Future participle			vonszolandó
Adverbial participle			vonszolva
Potential			vonszolhat
Indicative mood	Present	Indefinite	vonszolok	vonszolsz	vonszol	vonszolunk	vonszoltok	vonszolnak
	Present	Definite	vonszolom én téged/titeket vonszollak	vonszolod	vonszolja	vonszoljuk	vonszoljátok	vonszolják
	Past	Indefinite	vonszoltam	vonszoltál	vonszolt	vonszoltunk	vonszoltatok	vonszoltak
	Past	Definite	vonszoltam én téged/titeket vonszoltalak	vonszoltad	vonszolta	vonszoltuk	vonszoltátok	vonszolták
Conditional mood	Present	Indefinite	vonszolnék	vonszolnál	vonszolna	vonszolnánk	vonszolnátok	vonszolnának
Conditional mood	Present	Definite	vonszolnám én téged/titeket vonszolnálak	vonszolnád	vonszolná	vonszolnánk	vonszolnátok	vonszolnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	vonszoljak	vonszolj or vonszoljál	vonszoljon	vonszoljunk	vonszoljatok	vonszoljanak
Subjunctive mood	Present	Definite	vonszoljam én téged/titeket vonszoljalak	vonszold or vonszoljad	vonszolja	vonszoljuk	vonszoljátok	vonszolják
Conjugated infinitive			vonszolnom	vonszolnod	vonszolnia	vonszolnunk	vonszolnotok	vonszolniuk

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.