dicsér

See also: dícsér

Hungarian

From the same stem as dicsekszik (“to boast, brag”) and dicső (“glorious”) with the frequentative suffix +‎ -r. ^[1]

dicsér

conjugation of dicsér

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			dicsérni
Past participle			dicsért
Present participle			dicsérő
Future participle			dicsérendő
Adverbial participle			dicsérve
Potential			dicsérhet
Indicative mood	Present	Indefinite	dicsérek	dicsérsz	dicsér	dicsérünk	dicsértek	dicsérnek
	Present	Definite	dicsérem én téged/titeket dicsérlek	dicséred	dicséri	dicsérjük	dicséritek	dicsérik
	Past	Indefinite	dicsértem	dicsértél	dicsért	dicsértünk	dicsértetek	dicsértek
	Past	Definite	dicsértem én téged/titeket dicsértelek	dicsérted	dicsérte	dicsértük	dicsértétek	dicsérték
Conditional mood	Present	Indefinite	dicsérnék	dicsérnél	dicsérne	dicsérnénk	dicsérnétek	dicsérnének
Conditional mood	Present	Definite	dicsérném én téged/titeket dicsérnélek	dicsérnéd	dicsérné	dicsérnénk	dicsérnétek	dicsérnék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	dicsérjek	dicsérj or dicsérjél	dicsérjen	dicsérjünk	dicsérjetek	dicsérjenek
Subjunctive mood	Present	Definite	dicsérjem én téged/titeket dicsérjelek	dicsérd or dicsérjed	dicsérje	dicsérjük	dicsérjétek	dicsérjék
Conjugated infinitive			dicsérnem	dicsérned	dicsérnie	dicsérnünk	dicsérnetek	dicsérniük

(With verbal prefixes):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.