dér

See also: der, dêr, dër, -der, and der-

Hungarian

Unknown origin.

dér (plural derek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	dér	derek
accusative	deret	dereket
dative	dérnek	dereknek
instrumental	dérrel	derekkel
causal-final	dérért	derekért
translative	dérré	derekké
terminative	dérig	derekig
essive-formal	dérként	derekként
essive-modal	—	—
inessive	dérben	derekben
superessive	déren	dereken
adessive	dérnél	dereknél
illative	dérbe	derekbe
sublative	dérre	derekre
allative	dérhez	derekhez
elative	dérből	derekből
delative	dérről	derekről
ablative	dértől	derektől

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.