abszurd

Hungarian

Etymology

From German absurd, from Latin absurdus (“discordant, senseless”), from ab- + surdus (“deaf”).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒpsurd]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ab‧szurd

Adjective

abszurd (comparative abszurdabb, superlative legabszurdabb)

  1. absurd

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative abszurd abszurdak
accusative abszurdat abszurdakat
dative abszurdnak abszurdaknak
instrumental abszurddal abszurdakkal
causal-final abszurdért abszurdakért
translative abszurddá abszurdakká
terminative abszurdig abszurdakig
essive-formal abszurdként abszurdakként
essive-modal — —
inessive abszurdban abszurdakban
superessive abszurdon abszurdakon
adessive abszurdnál abszurdaknál
illative abszurdba abszurdakba
sublative abszurdra abszurdakra
allative abszurdhoz abszurdakhoz
elative abszurdból abszurdakból
delative abszurdról abszurdakról
ablative abszurdtól abszurdaktól

References

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.