zsenialitás
Hungarian
Etymology
Borrowed from German Genialität, from French génialité (“geniality”).[1] With Latinate -itás ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʒɛniʲɒlitaːʃ]
- Hyphenation: zse‧ni‧a‧li‧tás
Noun
zsenialitás (plural zsenialitások)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | zsenialitás | zsenialitások |
| accusative | zsenialitást | zsenialitásokat |
| dative | zsenialitásnak | zsenialitásoknak |
| instrumental | zsenialitással | zsenialitásokkal |
| causal-final | zsenialitásért | zsenialitásokért |
| translative | zsenialitássá | zsenialitásokká |
| terminative | zsenialitásig | zsenialitásokig |
| essive-formal | zsenialitásként | zsenialitásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | zsenialitásban | zsenialitásokban |
| superessive | zsenialitáson | zsenialitásokon |
| adessive | zsenialitásnál | zsenialitásoknál |
| illative | zsenialitásba | zsenialitásokba |
| sublative | zsenialitásra | zsenialitásokra |
| allative | zsenialitáshoz | zsenialitásokhoz |
| elative | zsenialitásból | zsenialitásokból |
| delative | zsenialitásról | zsenialitásokról |
| ablative | zsenialitástól | zsenialitásoktól |
| Possessive forms of zsenialitás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | zsenialitásom | zsenialitásaim |
| 2nd person sing. | zsenialitásod | zsenialitásaid |
| 3rd person sing. | zsenialitása | zsenialitásai |
| 1st person plural | zsenialitásunk | zsenialitásaink |
| 2nd person plural | zsenialitásotok | zsenialitásaitok |
| 3rd person plural | zsenialitásuk | zsenialitásaik |
Related terms
References
- ↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.