vindikál

Hungarian

vindikál

(transitive, formal) to claim, arrogate, vindicate
- 1876, Mór Jókai, Az élet komédiásai, part 2, chapter 1:
  A Dagon bálvány követelése még tovább ment. Magának vindikálta az egyházak fölötti patronatus jogát, s mi egy ballotázása után a mezítlábas képviselőknek megszűntünk az egyház pártfogói lenni, templomunk nem a mi templomunk volt többé.

conjugation of vindikál

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			vindikálni
Past participle			vindikált
Present participle			vindikáló
Future participle			vindikálandó
Adverbial participle			vindikálva
Potential			vindikálhat
Indicative mood	Present	Indefinite	vindikálok	vindikálsz	vindikál	vindikálunk	vindikáltok	vindikálnak
	Present	Definite	vindikálom én téged/titeket vindikállak	vindikálod	vindikálja	vindikáljuk	vindikáljátok	vindikálják
	Past	Indefinite	vindikáltam	vindikáltál	vindikált	vindikáltunk	vindikáltatok	vindikáltak
	Past	Definite	vindikáltam én téged/titeket vindikáltalak	vindikáltad	vindikálta	vindikáltuk	vindikáltátok	vindikálták
Conditional mood	Present	Indefinite	vindikálnék	vindikálnál	vindikálna	vindikálnánk	vindikálnátok	vindikálnának
Conditional mood	Present	Definite	vindikálnám én téged/titeket vindikálnálak	vindikálnád	vindikálná	vindikálnánk	vindikálnátok	vindikálnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	vindikáljak	vindikálj or vindikáljál	vindikáljon	vindikáljunk	vindikáljatok	vindikáljanak
Subjunctive mood	Present	Definite	vindikáljam én téged/titeket vindikáljalak	vindikáld or vindikáljad	vindikálja	vindikáljuk	vindikáljátok	vindikálják
Conjugated infinitive			vindikálnom	vindikálnod	vindikálnia	vindikálnunk	vindikálnotok	vindikálniuk

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.