világ

See also: vilag

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *walke (“light”). Cognates include Finnish valkea, Estonian valge, Northern Sami vielgat.[1] The original meaning of the Hungarian word was illumination.[2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvilaːɡ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: vi‧lág

Noun

világ (plural világok)

  1. world
  2. (archaic, dialectal) illumination, light, brightness, sight

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative világ világok
accusative világot világokat
dative világnak világoknak
instrumental világgal világokkal
causal-final világért világokért
translative világgá világokká
terminative világig világokig
essive-formal világként világokként
essive-modal — —
inessive világban világokban
superessive világon világokon
adessive világnál világoknál
illative világba világokba
sublative világra világokra
allative világhoz világokhoz
elative világból világokból
delative világról világokról
ablative világtól világoktól
Possessive forms of világ
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. világom világaim
2nd person sing. világod világaid
3rd person sing. világa világai
1st person plural világunk világaink
2nd person plural világotok világaitok
3rd person plural világuk világaik

Derived terms

References

  1. ↑ Entry #1111 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading

  • világ in Hungarian-English dictionary at SZTAKI
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.