veszt
Hungarian
Etymology
From the verb vesz(ik), vész (“to perish”) + -t (“causative suffix”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɛst]
Verb
veszt
- (transitive, intransitive) to lose
Conjugation
conjugation of veszt
| Infinitive | veszteni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | vesztett | |||||||
| Present participle | vesztő | |||||||
| Future participle | vesztendő | |||||||
| Adverbial participle | vesztve | |||||||
| Potential | veszthet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | vesztek | vesztesz | veszt | vesztünk | vesztetek | vesztenek |
| Definite | vesztem én téged/titeket vesztelek |
veszted | veszti | vesztjük | vesztitek | vesztik | ||
| Past | Indefinite | vesztettem | vesztettél | vesztett | vesztettünk | vesztettetek | vesztettek | |
| Definite | vesztettem én téged/titeket vesztettelek |
vesztetted | vesztette | vesztettük | vesztettétek | vesztették | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | vesztenék | vesztenél | vesztene | vesztenénk | vesztenétek | vesztenének |
| Definite | veszteném én téged/titeket vesztenélek |
vesztenéd | vesztené | vesztenénk | vesztenétek | vesztenék | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | vesszek | vessz or vesszél |
vesszen | vesszünk | vesszetek | vesszenek |
| Definite | vesszem én téged/titeket vesszelek |
veszd or vesszed |
vessze | vesszük | vesszétek | vesszék | ||
| Conjugated infinitive | vesztenem | vesztened | vesztenie | vesztenünk | vesztenetek | veszteniük | ||
Synonyms
Derived terms
(With verbal prefixes):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.