tompa

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Slavic language. Compare Serbo-Croatian tup.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtompɒ]
  • Hyphenation: tom‧pa

Adjective

tompa (comparative tompább, superlative legtompább)

  1. blunt, dull, obtuse

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tompa tompák
accusative tompát tompákat
dative tompának tompáknak
instrumental tompával tompákkal
causal-final tompáért tompákért
translative tompává tompákká
terminative tompáig tompákig
essive-formal tompaként tompákként
essive-modal — —
inessive tompában tompákban
superessive tompán tompákon
adessive tompánál tompáknál
illative tompába tompákba
sublative tompára tompákra
allative tompához tompákhoz
elative tompából tompákból
delative tompáról tompákról
ablative tompától tompáktól

Antonyms

Derived terms

  • tompaság
  • tompít
  • tompul

(Compound words):

References

Irish

Noun

tompa m

  1. Obsolete form of tuama.

Mutation

Irish mutation
Radical Lenition Eclipsis
tompa thompa dtompa
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every
possible mutated form of every word actually occurs.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.