tanít

Etymology

From Proto-Uralic *tuna- (“to get used to, to learn”) +‎ -ít (“causative suffix”)^[1][2]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɒniːt]
• Hyphenation: ta‧nít

Verb

tanít

1. (transitive) to teach (to pass on knowledge to)
2. (transitive) to teach (cause to learn or understand)
3. (intransitive) to teach (to act as a teacher)
   • 2012 July 10, Márton Simó, “Alfabéták”, in Udvarhelyi Híradó, volume 23, number 130, page 2:

     Egy időben olyan helyen tanítottam, ahol nem volt nagy becsülete az iskolának és annak a tudásnak sem, amit ott csepegtetnek az emberi lelkekbe.

References