törvény

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtørveːɲ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: tör‧vény

Noun

törvény (plural törvények)

  1. law

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative törvény törvények
accusative törvényt törvényeket
dative törvénynek törvényeknek
instrumental törvénnyel törvényekkel
causal-final törvényért törvényekért
translative törvénnyé törvényekké
terminative törvényig törvényekig
essive-formal törvényként törvényekként
essive-modal — —
inessive törvényben törvényekben
superessive törvényen törvényeken
adessive törvénynél törvényeknél
illative törvénybe törvényekbe
sublative törvényre törvényekre
allative törvényhez törvényekhez
elative törvényből törvényekből
delative törvényről törvényekről
ablative törvénytől törvényektől
Possessive forms of törvény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. törvényem törvényeim
2nd person sing. törvényed törvényeid
3rd person sing. törvénye törvényei
1st person plural törvényünk törvényeink
2nd person plural törvényetek törvényeitek
3rd person plural törvényük törvényeik

Derived terms

(Compound words):

References

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.