tömény

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtømeːɲ]
  • Hyphenation: tö‧mény

Adjective

tömény (comparative töményebb, superlative legtöményebb)

  1. (chemistry) concentrated
    tömény kénsav ― concentrated sulfuric acid
  2. (of liquid) pure (homogeneous, not or barely containing foreign material, especially water)
    tömény alkohol ― pure alcohol
  3. (colloquial, used as a noun) hard liquor (a distilled beverage with a high alcohol content)
    Csak töményet iszik. ― He drinks only hard liquor.
  4. (figuratively, colloquial, derogatory) strong, thick, undiluted, heavy
    tömény konyhaszag ― thick aromas of the kitchen
    tömény gyűlölet ― undiluted hatred

Declension

Inflection of tömény
singular plural
nominative tömény tömények
accusative töményt
töményet		 töményeket
dative töménynek töményeknek
instrumental töménnyel töményekkel
causal-final töményért töményekért
translative töménnyé töményekké
terminative töményig töményekig
essive-formal töményként töményekként
essive-modal — —
inessive töményben töményekben
superessive töményen töményeken
adessive töménynél töményeknél
illative töménybe töményekbe
sublative töményre töményekre
allative töményhez töményekhez
elative töményből töményekből
delative töményről töményekről
ablative töménytől töményektől
Possessive forms of tömény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. töményem töményeim
2nd person sing. töményed töményeid
3rd person sing. töménye töményei
1st person plural töményünk töményeink
2nd person plural töményetek töményeitek
3rd person plural töményük töményeik

Derived terms

  • töménység

References

  1. ↑ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.