szószék
Hungarian
Etymology
szó + szék. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries. [1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsoːseːk]
- Hyphenation: szó‧szék
Noun
szószék (plural szószékek)
- pulpit (a raised platform in a church, usually enclosed, where the minister or preacher stands to conduct the sermon)
- rostrum, pulpit (platform for an orator or public speaker)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szószék | szószékek |
| accusative | szószéket | szószékeket |
| dative | szószéknek | szószékeknek |
| instrumental | szószékkel | szószékekkel |
| causal-final | szószékért | szószékekért |
| translative | szószékké | szószékekké |
| terminative | szószékig | szószékekig |
| essive-formal | szószékként | szószékekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szószékben | szószékekben |
| superessive | szószéken | szószékeken |
| adessive | szószéknél | szószékeknél |
| illative | szószékbe | szószékekbe |
| sublative | szószékre | szószékekre |
| allative | szószékhez | szószékekhez |
| elative | szószékből | szószékekből |
| delative | szószékről | szószékekről |
| ablative | szószéktől | szószékektől |
| Possessive forms of szószék | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szószékem | szószékeim |
| 2nd person sing. | szószéked | szószékeid |
| 3rd person sing. | szószéke | szószékei |
| 1st person plural | szószékünk | szószékeink |
| 2nd person plural | szószéketek | szószékeitek |
| 3rd person plural | szószékük | szószékeik |
Synonyms
- pulpitus (archaic)
References
- ↑ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.