székely
Hungarian
Etymology
From a stem of unknown origin + -ely (“noun-forming suffix”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈseːkɛj]
- Hyphenation: szé‧kely
Noun
székely (plural székelyek)
- Székely (a member of a subgroup of the Hungarian people living mostly in the Székely Land in present-day Romania)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | székely | székelyek |
| accusative | székelyt | székelyeket |
| dative | székelynek | székelyeknek |
| instrumental | székellyel | székelyekkel |
| causal-final | székelyért | székelyekért |
| translative | székellyé | székelyekké |
| terminative | székelyig | székelyekig |
| essive-formal | székelyként | székelyekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | székelyben | székelyekben |
| superessive | székelyen | székelyeken |
| adessive | székelynél | székelyeknél |
| illative | székelybe | székelyekbe |
| sublative | székelyre | székelyekre |
| allative | székelyhez | székelyekhez |
| elative | székelyből | székelyekből |
| delative | székelyről | székelyekről |
| ablative | székelytől | székelyektől |
| Possessive forms of székely | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | székelyem | székelyeim |
| 2nd person sing. | székelyed | székelyeid |
| 3rd person sing. | székelye | székelyei |
| 1st person plural | székelyünk | székelyeink |
| 2nd person plural | székelyetek | székelyeitek |
| 3rd person plural | székelyük | székelyeik |
See also
- Appendix:Hungarian words with ly
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.