rögtönöz

Hungarian

Etymology

rögtön +‎ -öz. First attested in 1829. ^[1]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈrøktønøz]
Hyphenation: rög‧tö‧nöz

Verb

rögtönöz

(transitive) to improvise

Conjugation

conjugation of rögtönöz

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			rögtönözni
Past participle			rögtönzött
Present participle			rögtönző
Future participle			rögtönzendő
Adverbial participle			rögtönözve
Potential			rögtönözhet
Indicative mood	Present	Indefinite	rögtönzök	rögtönzöl	rögtönöz	rögtönzünk	rögtönöztök	rögtönöznek
	Present	Definite	rögtönzöm én téged/titeket rögtönözlek	rögtönzöd	rögtönzi	rögtönözzük	rögtönzitek	rögtönzik
	Past	Indefinite	rögtönöztem	rögtönöztél	rögtönzött	rögtönöztünk	rögtönöztetek	rögtönöztek
	Past	Definite	rögtönöztem én téged/titeket rögtönöztelek	rögtönözted	rögtönözte	rögtönöztük	rögtönöztétek	rögtönözték
Conditional mood	Present	Indefinite	rögtönöznék	rögtönöznél	rögtönözne	rögtönöznénk	rögtönöznétek	rögtönöznének
Conditional mood	Present	Definite	rögtönözném én téged/titeket rögtönöznélek	rögtönöznéd	rögtönözné	rögtönöznénk	rögtönöznétek	rögtönöznék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	rögtönözzek	rögtönözz or rögtönözzél	rögtönözzön	rögtönözzünk	rögtönözzetek	rögtönözzenek
Subjunctive mood	Present	Definite	rögtönözzem én téged/titeket rögtönözzelek	rögtönözd or rögtönözzed	rögtönözze	rögtönözzük	rögtönözzétek	rögtönözzék
Conjugated infinitive			rögtönöznöm	rögtönöznöd	rögtönöznie	rögtönöznünk	rögtönöznötök	rögtönözniük

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.

[1] Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

rögtönöz

Hungarian

Etymology

Pronunciation

Verb

Conjugation

Synonyms

Derived terms

References