parázs

Hungarian

Etymology

Back-formation from parázsol (“to roast”). The dialectal verb parázsol originated from a Slavic language, compare Slovene pražiti.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpɒraːʒ]
  • Hyphenation: pa‧rázs

Noun

parázs (plural parazsak)

  1. ember

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative parázs parazsak
accusative parazsat parazsakat
dative parázsnak parazsaknak
instrumental parázzsal parazsakkal
causal-final parázsért parazsakért
translative parázzsá parazsakká
terminative parázsig parazsakig
essive-formal parázsként parazsakként
essive-modal — —
inessive parázsban parazsakban
superessive parázson parazsakon
adessive parázsnál parazsaknál
illative parázsba parazsakba
sublative parázsra parazsakra
allative parázshoz parazsakhoz
elative parázsból parazsakból
delative parázsról parazsakról
ablative parázstól parazsaktól
Possessive forms of parázs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. parazsam parazsaim
2nd person sing. parazsad parazsaid
3rd person sing. parazsa parazsai
1st person plural parazsunk parazsaink
2nd person plural parazsatok parazsaitok
3rd person plural parazsuk parazsaik

Synonyms

References

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.