koncentrikus

Hungarian

Etymology

Borrowed from German konzentrisch, from French concentrique.[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkont͡sɛntrikuʃ]
  • Hyphenation: kon‧cent‧ri‧kus

Adjective

koncentrikus (not comparable)

  1. (geometry) concentric

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative koncentrikus koncentrikusak
accusative koncentrikusat koncentrikusakat
dative koncentrikusnak koncentrikusaknak
instrumental koncentrikussal koncentrikusakkal
causal-final koncentrikusért koncentrikusakért
translative koncentrikussá koncentrikusakká
terminative koncentrikusig koncentrikusakig
essive-formal koncentrikusként koncentrikusakként
essive-modal — —
inessive koncentrikusban koncentrikusakban
superessive koncentrikuson koncentrikusakon
adessive koncentrikusnál koncentrikusaknál
illative koncentrikusba koncentrikusakba
sublative koncentrikusra koncentrikusakra
allative koncentrikushoz koncentrikusakhoz
elative koncentrikusból koncentrikusakból
delative koncentrikusról koncentrikusakról
ablative koncentrikustól koncentrikusaktól

See also

  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.