kötelez
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøtɛlɛz]
- Hyphenation: kö‧te‧lez
Verb
kötelez
- (transitive) to oblige
Conjugation
conjugation of kötelez
| Infinitive | kötelezni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | kötelezett | |||||||
| Present participle | kötelező | |||||||
| Future participle | kötelezendő | |||||||
| Adverbial participle | kötelezve | |||||||
| Potential | kötelezhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | kötelezek | kötelezel | kötelez | kötelezünk | köteleztek | köteleznek |
| Definite | kötelezem én téged/titeket kötelezlek |
kötelezed | kötelezi | kötelezzük | kötelezitek | kötelezik | ||
| Past | Indefinite | köteleztem | köteleztél | kötelezett | köteleztünk | köteleztetek | köteleztek | |
| Definite | köteleztem én téged/titeket köteleztelek |
kötelezted | kötelezte | köteleztük | köteleztétek | kötelezték | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | köteleznék | köteleznél | kötelezne | köteleznénk | köteleznétek | köteleznének |
| Definite | kötelezném én téged/titeket köteleznélek |
köteleznéd | kötelezné | köteleznénk | köteleznétek | köteleznék | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | kötelezzek | kötelezz or kötelezzél |
kötelezzen | kötelezzünk | kötelezzetek | kötelezzenek |
| Definite | kötelezzem én téged/titeket kötelezzelek |
kötelezd or kötelezzed |
kötelezze | kötelezzük | kötelezzétek | kötelezzék | ||
| Conjugated infinitive | köteleznem | kötelezned | köteleznie | köteleznünk | köteleznetek | kötelezniük | ||
Derived terms
(With verbal prefixes):
- elkötelez
- lekötelez
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.