határőr

Hungarian

Etymology

határ (“border”) +‎ őr (“guard”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhɒtaːrøːr]
  • Hyphenation: ha‧tár‧őr

Noun

határőr (plural határőrök)

  1. border guard, border patrol agent (a person assigned to watch, protect or control the frontier between two sovereign states)

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative határőr határőrök
accusative határőrt határőröket
dative határőrnek határőröknek
instrumental határőrrel határőrökkel
causal-final határőrért határőrökért
translative határőrré határőrökké
terminative határőrig határőrökig
essive-formal határőrként határőrökként
essive-modal — —
inessive határőrben határőrökben
superessive határőrön határőrökön
adessive határőrnél határőröknél
illative határőrbe határőrökbe
sublative határőrre határőrökre
allative határőrhöz határőrökhöz
elative határőrből határőrökből
delative határőrről határőrökről
ablative határőrtől határőröktől
Possessive forms of határőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. határőröm határőreim
2nd person sing. határőröd határőreid
3rd person sing. határőre határőrei
1st person plural határőrünk határőreink
2nd person plural határőrötök határőreitek
3rd person plural határőrük határőreik

Synonyms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.