családfő

Hungarian

Etymology

család (“family”) +‎ fő (“head”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡ʃɒlaːtføː]
  • Hyphenation: csa‧lád‧fő

Noun

családfő (plural családfők)

  1. head of the house, head of the family

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative családfő családfők
accusative családfőt családfőket
dative családfőnek családfőknek
instrumental családfővel családfőkkel
causal-final családfőért családfőkért
translative családfővé családfőkké
terminative családfőig családfőkig
essive-formal családfőként családfőkként
essive-modal — —
inessive családfőben családfőkben
superessive családfőn családfőkön
adessive családfőnél családfőknél
illative családfőbe családfőkbe
sublative családfőre családfőkre
allative családfőhöz családfőkhöz
elative családfőből családfőkből
delative családfőről családfőkről
ablative családfőtől családfőktől
Possessive forms of családfő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. családfőm családfőim
2nd person sing. családfőd családfőid
3rd person sing. családfője családfői
1st person plural családfőnk családfőink
2nd person plural családfőtök családfőitek
3rd person plural családfőjük családfőik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.