végbélnyílás

Hungarian

Etymology

végbél (“rectum”) +‎ nyílás (“opening, orifice”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈveːɡbeːlɲiːlaːʃ]
  • Hyphenation: vég‧bél‧nyí‧lás

Noun

végbélnyílás (plural végbélnyílások)

  1. (anatomy) anus (the lower orifice of the alimentary canal, through which feces and flatus are ejected)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative végbélnyílás végbélnyílások
accusative végbélnyílást végbélnyílásokat
dative végbélnyílásnak végbélnyílásoknak
instrumental végbélnyílással végbélnyílásokkal
causal-final végbélnyílásért végbélnyílásokért
translative végbélnyílássá végbélnyílásokká
terminative végbélnyílásig végbélnyílásokig
essive-formal végbélnyílásként végbélnyílásokként
essive-modal — —
inessive végbélnyílásban végbélnyílásokban
superessive végbélnyíláson végbélnyílásokon
adessive végbélnyílásnál végbélnyílásoknál
illative végbélnyílásba végbélnyílásokba
sublative végbélnyílásra végbélnyílásokra
allative végbélnyíláshoz végbélnyílásokhoz
elative végbélnyílásból végbélnyílásokból
delative végbélnyílásról végbélnyílásokról
ablative végbélnyílástól végbélnyílásoktól
Possessive forms of végbélnyílás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. végbélnyílásom végbélnyílásaim
2nd person sing. végbélnyílásod végbélnyílásaid
3rd person sing. végbélnyílása végbélnyílásai
1st person plural végbélnyílásunk végbélnyílásaink
2nd person plural végbélnyílásotok végbélnyílásaitok
3rd person plural végbélnyílásuk végbélnyílásaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.