kertész

See also: Kertész

Hungarian

Etymology

kert (“garden”) +‎ -ész

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɛrteːs]
  • Hyphenation: ker‧tész

Noun

kertész (plural kertészek)

  1. gardener, horticulturist

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kertész kertészek
accusative kertészt kertészeket
dative kertésznek kertészeknek
instrumental kertésszel kertészekkel
causal-final kertészért kertészekért
translative kertésszé kertészekké
terminative kertészig kertészekig
essive-formal kertészként kertészekként
essive-modal — —
inessive kertészben kertészekben
superessive kertészen kertészeken
adessive kertésznél kertészeknél
illative kertészbe kertészekbe
sublative kertészre kertészekre
allative kertészhez kertészekhez
elative kertészből kertészekből
delative kertészről kertészekről
ablative kertésztől kertészektől
Possessive forms of kertész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kertészem kertészeim
2nd person sing. kertészed kertészeid
3rd person sing. kertésze kertészei
1st person plural kertészünk kertészeink
2nd person plural kertészetek kertészeitek
3rd person plural kertészük kertészeik

Derived terms

See also

  • Appendix:Hungarian words ending in -ász -ész
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.