kantárszár

Hungarian

Etymology

kantár (“bridle”) +‎ szár (“rein”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkɒntaːrsaːr]
  • Hyphenation: kan‧tár‧szár

Noun

kantárszár

  1. rein (a strap attached to the bridle or bit, used to control a horse)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative kantárszár kantárszárak
accusative kantárszárat kantárszárakat
dative kantárszárnak kantárszáraknak
instrumental kantárszárral kantárszárakkal
causal-final kantárszárért kantárszárakért
translative kantárszárrá kantárszárakká
terminative kantárszárig kantárszárakig
essive-formal kantárszárként kantárszárakként
essive-modal — —
inessive kantárszárban kantárszárakban
superessive kantárszáron kantárszárakon
adessive kantárszárnál kantárszáraknál
illative kantárszárba kantárszárakba
sublative kantárszárra kantárszárakra
allative kantárszárhoz kantárszárakhoz
elative kantárszárból kantárszárakból
delative kantárszárról kantárszárakról
ablative kantárszártól kantárszáraktól
Possessive forms of kantárszár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kantárszáram kantárszáraim
2nd person sing. kantárszárad kantárszáraid
3rd person sing. kantárszára kantárszárai
1st person plural kantárszárunk kantárszáraink
2nd person plural kantárszáratok kantárszáraitok
3rd person plural kantárszáruk kantárszáraik

Synonyms

  • gyeplő
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.