könyöklő
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøɲøkløː]
- Hyphenation: kö‧nyök‧lő
Noun
könyöklő (plural könyöklők)
- (of window) sill
- (of person, pejorative) go-getter (a pushy, aggressive person)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | könyöklő | könyöklők |
| accusative | könyöklőt | könyöklőket |
| dative | könyöklőnek | könyöklőknek |
| instrumental | könyöklővel | könyöklőkkel |
| causal-final | könyöklőért | könyöklőkért |
| translative | könyöklővé | könyöklőkké |
| terminative | könyöklőig | könyöklőkig |
| essive-formal | könyöklőként | könyöklőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | könyöklőben | könyöklőkben |
| superessive | könyöklőn | könyöklőkön |
| adessive | könyöklőnél | könyöklőknél |
| illative | könyöklőbe | könyöklőkbe |
| sublative | könyöklőre | könyöklőkre |
| allative | könyöklőhöz | könyöklőkhöz |
| elative | könyöklőből | könyöklőkből |
| delative | könyöklőről | könyöklőkről |
| ablative | könyöklőtől | könyöklőktől |
| Possessive forms of könyöklő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | könyöklőm | könyöklőim |
| 2nd person sing. | könyöklőd | könyöklőid |
| 3rd person sing. | könyöklője | könyöklői |
| 1st person plural | könyöklőnk | könyöklőink |
| 2nd person plural | könyöklőtök | könyöklőitek |
| 3rd person plural | könyöklőjük | könyöklőik |
Adjective
könyöklő (not comparable)
- resting on one's elbow
- a párkányon könyöklő nő ― the woman resting her elbows on the window sill
Verb
könyöklő
- present participle of könyököl
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.