irányadó

Hungarian

Etymology

irány (“direction, guiding”) +‎ adó (“giving”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈiraːɲɒdoː]
  • Hyphenation: irány‧adó

Adjective

irányadó (comparative irányadóbb, superlative legirányadóbb)

  1. trendsetting, guideline, standard, governing (providing direction to action or behaviour)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative irányadó irányadók
accusative irányadót irányadókat
dative irányadónak irányadóknak
instrumental irányadóval irányadókkal
causal-final irányadóért irányadókért
translative irányadóvá irányadókká
terminative irányadóig irányadókig
essive-formal irányadóként irányadókként
essive-modal — —
inessive irányadóban irányadókban
superessive irányadón irányadókon
adessive irányadónál irányadóknál
illative irányadóba irányadókba
sublative irányadóra irányadókra
allative irányadóhoz irányadókhoz
elative irányadóból irányadókból
delative irányadóról irányadókról
ablative irányadótól irányadóktól
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative irányadó irányadóak
accusative irányadót irányadóakat
dative irányadónak irányadóaknak
instrumental irányadóval irányadóakkal
causal-final irányadóért irányadóakért
translative irányadóvá irányadóakká
terminative irányadóig irányadóakig
essive-formal irányadóként irányadóakként
essive-modal — —
inessive irányadóban irányadóakban
superessive irányadón irányadóakon
adessive irányadónál irányadóaknál
illative irányadóba irányadóakba
sublative irányadóra irányadóakra
allative irányadóhoz irányadóakhoz
elative irányadóból irányadóakból
delative irányadóról irányadóakról
ablative irányadótól irányadóaktól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.