haló

See also: halo, Halo, HALO, halló, halò, halo-, hal-o, and háló

Czech

Interjection

haló

  1. hello (when answering phone)

Hungarian

Etymology

hal (“to die”) +‎ -ó (“present participle suffix”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhɒloː]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ha‧ló

Adjective

haló (not comparable)

  1. dying
    Isten nyugtassa haló porában is. ― God bless him/her. Blessed be his/her memory.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative haló halók
accusative halót halókat
dative halónak halóknak
instrumental halóval halókkal
causal-final halóért halókért
translative halóvá halókká
terminative halóig halókig
essive-formal halóként halókként
essive-modal — —
inessive halóban halókban
superessive halón halókon
adessive halónál halóknál
illative halóba halókba
sublative halóra halókra
allative halóhoz halókhoz
elative halóból halókból
delative halóról halókról
ablative halótól halóktól

Verb

haló

  1. present participle of hal

Irish

Etymology 1

Onomatopoeic.

Interjection

haló!

  1. hello! hullo!

Etymology 2

Noun

haló m sg

  1. h-prothesized form of aló

Further reading

Spanish

Verb

haló

  1. Formal second-person singular (usted) preterite indicative form of halar.
  2. Third-person singular (él, ella, also used with usted?) preterite indicative form of halar.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.