dél-délkelet

Hungarian

Compass rose

Etymology

dél (south) + délkelet (southeast)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈdeːldeːlkɛlɛt]
  • Hyphenation: dél-‧dél‧ke‧let

Noun

dél-délkelet

  1. south-southeast

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative dél-délkelet dél-délkeletek
accusative dél-délkeletet dél-délkeleteket
dative dél-délkeletnek dél-délkeleteknek
instrumental dél-délkelettel dél-délkeletekkel
causal-final dél-délkeletért dél-délkeletekért
translative dél-délkeletté dél-délkeletekké
terminative dél-délkeletig dél-délkeletekig
essive-formal dél-délkeletként dél-délkeletekként
essive-modal
inessive dél-délkeletben dél-délkeletekben
superessive dél-délkeleten dél-délkeleteken
adessive dél-délkeletnél dél-délkeleteknél
illative dél-délkeletbe dél-délkeletekbe
sublative dél-délkeletre dél-délkeletekre
allative dél-délkelethez dél-délkeletekhez
elative dél-délkeletből dél-délkeletekből
delative dél-délkeletről dél-délkeletekről
ablative dél-délkelettől dél-délkeletektől
Possessive forms of dél-délkelet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. dél-délkeletem dél-délkeleteim
2nd person sing. dél-délkeleted dél-délkeleteid
3rd person sing. dél-délkelete dél-délkeletei
1st person plural dél-délkeletünk dél-délkeleteink
2nd person plural dél-délkeletetek dél-délkeleteitek
3rd person plural dél-délkeletük dél-délkeleteik

Derived terms

  • DDK (abbreviation)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.