címszó

Hungarian

Etymology

cím (“title”) +‎ szó (“word”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡siːmsoː]
  • Hyphenation: cím‧szó

Noun

címszó (plural címszók)

  1. entry, headword, lemma

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative címszó címszók
accusative címszót címszókat
dative címszónak címszóknak
instrumental címszóval címszókkal
causal-final címszóért címszókért
translative címszóvá címszókká
terminative címszóig címszókig
essive-formal címszóként címszókként
essive-modal — —
inessive címszóban címszókban
superessive címszón címszókon
adessive címszónál címszóknál
illative címszóba címszókba
sublative címszóra címszókra
allative címszóhoz címszókhoz
elative címszóból címszókból
delative címszóról címszókról
ablative címszótól címszóktól
Possessive forms of címszó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. címszavam címszavaim
2nd person sing. címszavad címszavaid
3rd person sing. címszava címszavai
1st person plural címszavunk címszavaink
2nd person plural címszavatok címszavaitok
3rd person plural címszavuk címszavaik

References

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.