ὄσσα
See also: Ὄσσα
Ancient Greek
Alternative forms
Pronunciation
- (5th BCE Attic) IPA(key): /ós.sa/
- (1st CE Egyptian) IPA(key): /ˈos.sa/
- (4th CE Koine) IPA(key): /ˈos.sa/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /ˈos.sa/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /ˈo.sa/
Noun
ὄσσᾰ • (óssa) f (genitive ὄσσης); first declension
- a rumour, which, from its origin being unknown, was held divine
- 800 BCE – 600 BCE, Homer, Odyssey 1.280–283
- ‘ νῆ᾽ ἄρσας ἐρέτῃσιν ἐείκοσιν, ἥ τις ἀρίστη, // ἔρχεο πευσόμενος πατρὸς δὴν οἰχομένοιο, // ἤν τίς τοι εἴπῃσι βροτῶν, ἢ ὄσσαν ἀκούσῃς // ἐκ Διός, ἥ τε μάλιστα φέρει κλέος ἀνθρώποισι.
- ‘ nê᾽ ársas erétēisin eeíkosin, hḗ tis arístē, // érkheo peusómenos patròs dḕn oikhoménoio, // ḗn tís toi eípēisi brotôn, ḕ óssan akoúsēis // ek Diós, hḗ te málista phérei kléos anthrṓpoisi.
- ‘ νῆ᾽ ἄρσας ἐρέτῃσιν ἐείκοσιν, ἥ τις ἀρίστη, // ἔρχεο πευσόμενος πατρὸς δὴν οἰχομένοιο, // ἤν τίς τοι εἴπῃσι βροτῶν, ἢ ὄσσαν ἀκούσῃς // ἐκ Διός, ἥ τε μάλιστα φέρει κλέος ἀνθρώποισι.
- 800 BCE – 600 BCE, Homer, Odyssey 2.214–217
- εἶμι γὰρ ἐς Σπάρτην τε καὶ ἐς Πύλον ἠμαθόεντα // νόστον πευσόμενος πατρὸς δὴν οἰχομένοιο, // ἤν τίς μοι εἴπῃσι βροτῶν ἢ ὄσσαν ἀκούσω // ἐκ Διός, ἥ τε μάλιστα φέρει κλέος ἀνθρώποισιν:
- eîmi gàr es Spártēn te kaì es Púlon ēmathóenta // nóston peusómenos patròs dḕn oikhoménoio, // ḗn tís moi eípēisi brotôn ḕ óssan akoúsō // ek Diós, hḗ te málista phérei kléos anthrṓpoisin:
- εἶμι γὰρ ἐς Σπάρτην τε καὶ ἐς Πύλον ἠμαθόεντα // νόστον πευσόμενος πατρὸς δὴν οἰχομένοιο, // ἤν τίς μοι εἴπῃσι βροτῶν ἢ ὄσσαν ἀκούσω // ἐκ Διός, ἥ τε μάλιστα φέρει κλέος ἀνθρώποισιν:
- 800 BCE – 600 BCE, Homer, Iliad 2.91–94
- ὣς τῶν ἔθνεα πολλὰ νεῶν ἄπο καὶ κλισιάων // ἠϊόνος προπάροιθε βαθείης ἐστιχόωντο // ἰλαδὸν εἰς ἀγορήν: μετὰ δέ σφισιν ὄσσα δεδήει // ὀτρύνουσ᾽ ἰέναι Διὸς ἄγγελος: οἳ δ᾽ ἀγέροντο.
- hṑs tôn éthnea pollà neôn ápo kaì klisiáōn // ēïónos propároithe batheíēs estikhóōnto // iladòn eis agorḗn: metà dé sphisin óssa dedḗei // otrúnous᾽ iénai Diòs ángelos: hoì d᾽ agéronto.
- ὣς τῶν ἔθνεα πολλὰ νεῶν ἄπο καὶ κλισιάων // ἠϊόνος προπάροιθε βαθείης ἐστιχόωντο // ἰλαδὸν εἰς ἀγορήν: μετὰ δέ σφισιν ὄσσα δεδήει // ὀτρύνουσ᾽ ἰέναι Διὸς ἄγγελος: οἳ δ᾽ ἀγέροντο.
- 800 BCE – 600 BCE, Homer, Odyssey 24.412–414
- ὣς οἱ μὲν περὶ δεῖπνον ἐνὶ μεγάροισι πένοντο: // Ὄσσα δ᾽ ἄρ᾽ ἄγγελος ὦκα κατὰ πτόλιν ᾤχετο πάντη, // μνηστήρων στυγερὸν θάνατον καὶ κῆρ᾽ ἐνέπουσα.
- hṑs hoi mèn perì deîpnon enì megároisi pénonto: // Óssa d᾽ ár᾽ ángelos ôka katà ptólin ṓikheto pántē, // mnēstḗrōn stugeròn thánaton kaì kêr᾽ enépousa.
- ὣς οἱ μὲν περὶ δεῖπνον ἐνὶ μεγάροισι πένοντο: // Ὄσσα δ᾽ ἄρ᾽ ἄγγελος ὦκα κατὰ πτόλιν ᾤχετο πάντη, // μνηστήρων στυγερὸν θάνατον καὶ κῆρ᾽ ἐνέπουσα.
-
- (generally) voice, of the Muses; also, of a bull
- 750 BCE – 650 BCE, Hesiod, Theogony 43–46
- […] αἳ δ᾽ ἄμβροτον ὄσσαν ἱεῖσαι // θεῶν γένος αἰδοῖον πρῶτον κλείουσιν ἀοιδῇ // ἐξ ἀρχῆς, οὓς Γαῖα καὶ Οὐρανὸς εὐρὺς ἔτικτεν, // οἵ τ᾽ ἐκ τῶν ἐγένοντο θεοί, δωτῆρες ἐάων.
- […] haì d᾽ ámbroton óssan hieîsai // theôn génos aidoîon prôton kleíousin aoidêi // ex arkhês, hoùs Gaîa kaì Ouranòs eurùs étikten, // hoí t᾽ ek tôn egénonto theoí, dōtêres eáōn.
- […] αἳ δ᾽ ἄμβροτον ὄσσαν ἱεῖσαι // θεῶν γένος αἰδοῖον πρῶτον κλείουσιν ἀοιδῇ // ἐξ ἀρχῆς, οὓς Γαῖα καὶ Οὐρανὸς εὐρὺς ἔτικτεν, // οἵ τ᾽ ἐκ τῶν ἐγένοντο θεοί, δωτῆρες ἐάων.
- 750 BCE – 650 BCE, Hesiod, Theogony 65–67
- […] ἐρατὴν δὲ διὰ στόμα ὄσσαν ἱεῖσαι // μέλπονται πάντων τε νόμους καὶ ἤθεα κεδνὰ // ἀθανάτων κλείουσιν, ἐπήρατον ὄσσαν ἱεῖσαι.
- […] eratḕn dè dià stóma óssan hieîsai // mélpontai pántōn te nómous kaì ḗthea kednà // athanátōn kleíousin, epḗraton óssan hieîsai.
- […] ἐρατὴν δὲ διὰ στόμα ὄσσαν ἱεῖσαι // μέλπονται πάντων τε νόμους καὶ ἤθεα κεδνὰ // ἀθανάτων κλείουσιν, ἐπήρατον ὄσσαν ἱεῖσαι.
- 750 BCE – 650 BCE, Hesiod, Theogony 830–835
- […] ἄλλοτε μὲν γὰρ // φθέγγονθ᾽ ὥστε θεοῖσι συνιέμεν, ἄλλοτε δ᾽ αὖτε // ταύρου ἐριβρύχεω, μένος ἀσχέτου, ὄσσαν ἀγαύρου, // ἄλλοτε δ᾽ αὖτε λέοντος ἀναιδέα θυμὸν ἔχοντος, // ἄλλοτε δ᾽ αὖ σκυλάκεσσιν ἐοικότα, θαύματ᾽ ἀκοῦσαι, // ἄλλοτε δ᾽ αὖ ῥοίζεσχ᾽, ὑπὸ δ᾽ ἤχεεν οὔρεα μακρά.
- […] állote mèn gàr // phthéngonth᾽ hṓste theoîsi suniémen, állote d᾽ aûte // taúrou eribrúkheō, ménos askhétou, óssan agaúrou, // állote d᾽ aûte léontos anaidéa thumòn ékhontos, // állote d᾽ aû skulákessin eoikóta, thaúmat᾽ akoûsai, // állote d᾽ aû rhoízeskh᾽, hupò d᾽ ḗkheen oúrea makrá.
- […] ἄλλοτε μὲν γὰρ // φθέγγονθ᾽ ὥστε θεοῖσι συνιέμεν, ἄλλοτε δ᾽ αὖτε // ταύρου ἐριβρύχεω, μένος ἀσχέτου, ὄσσαν ἀγαύρου, // ἄλλοτε δ᾽ αὖτε λέοντος ἀναιδέα θυμὸν ἔχοντος, // ἄλλοτε δ᾽ αὖ σκυλάκεσσιν ἐοικότα, θαύματ᾽ ἀκοῦσαι, // ἄλλοτε δ᾽ αὖ ῥοίζεσχ᾽, ὑπὸ δ᾽ ἤχεεν οὔρεα μακρά.
- (more generally) sound, of the lyre; din of battle
- h.Merc. 443
- 750 BCE – 650 BCE, Hesiod, Theogony 700–703
- […] εἴσατο δ᾽ ἄντα // ὀφθαλμοῖσιν ἰδεῖν ἠδ᾽ οὔασι ὄσσαν ἀκοῦσαι // αὔτως, ὡς εἰ Γαῖα καὶ Οὐρανὸς εὐρὺς ὕπερθε // πίλνατο· […]
- […] eísato d᾽ ánta // ophthalmoîsin ideîn ēd᾽ oúasi óssan akoûsai // aútōs, hōs ei Gaîa kaì Ouranòs eurùs húperthe // pílnato; […]
- […] εἴσατο δ᾽ ἄντα // ὀφθαλμοῖσιν ἰδεῖν ἠδ᾽ οὔασι ὄσσαν ἀκοῦσαι // αὔτως, ὡς εἰ Γαῖα καὶ Οὐρανὸς εὐρὺς ὕπερθε // πίλνατο· […]
-
- (rare in prose) ominous voice or sound, prophecy, warning
- 522 BCE – 443 BCE, Pindar, Olympian Ode 6.61–62
- […] ἀντεφθέγξατο δ᾽ ἀρτιεπὴς // πατρία ὄσσα, μετάλλασέν τέ νιν: […]
- […] antephthénxato d᾽ artiepḕs // patría óssa, metállasén té nin: […]
- […] ἀντεφθέγξατο δ᾽ ἀρτιεπὴς // πατρία ὄσσα, μετάλλασέν τέ νιν: […]
- 300 BCE – 250 BCE, Apollonius of Rhodes, Argonautica 1.1086–1087
- […] συνέηκε δὲ Μόψος // ἀκταίης ὄρνιθος ἐναίσιμον ὄσσαν ἀκούσας.
- […] sunéēke dè Mópsos // aktaíēs órnithos enaísimon óssan akoúsas.
- […] συνέηκε δὲ Μόψος // ἀκταίης ὄρνιθος ἐναίσιμον ὄσσαν ἀκούσας.
- 428 BCE – 347 BCE, Plato, Laws 800c
- ἱεροῖς, ὑὸς ἢ καὶ ἀδελφός, βλασφημοῖ πᾶσαν βλασφημίαν, ἆρ᾽ οὐκ, ἂν φαῖμεν, ἀθυμίαν καὶ κακὴν ὄτταν καὶ μαντείαν πατρὶ καὶ τοῖς ἄλλοις ἂν οἰκείοις φθέγγοιτο ἐντιθείς;
- hieroîs, huòs ḕ kaì adelphós, blasphēmoî pâsan blasphēmían, âr᾽ ouk, àn phaîmen, athumían kaì kakḕn óttan kaì manteían patrì kaì toîs állois àn oikeíois phthéngoito entitheís?
- ἱεροῖς, ὑὸς ἢ καὶ ἀδελφός, βλασφημοῖ πᾶσαν βλασφημίαν, ἆρ᾽ οὐκ, ἂν φαῖμεν, ἀθυμίαν καὶ κακὴν ὄτταν καὶ μαντείαν πατρὶ καὶ τοῖς ἄλλοις ἂν οἰκείοις φθέγγοιτο ἐντιθείς;
- 175 CE – 235 CE, Claudius Aelianus, On the Nature of Animals 12.1
- καὶ χαίρουσιν οἱ θύσαντες, καὶ τὴν τούτων δαῖτα πιστεύουσιν εἶναί σφισιν ὄτταν ἀγαθήν, καὶ λέγουσιν ἵλεων εἶναι τὸν θεόν, διότι οἱ ἰχθύες ἐνεπλήσθησαν τῶν κρεῶν.
- kaì khaírousin hoi thúsantes, kaì tḕn toútōn daîta pisteúousin eînaí sphisin óttan agathḗn, kaì légousin híleōn eînai tòn theón, dióti hoi ikhthúes eneplḗsthēsan tôn kreôn.
- καὶ χαίρουσιν οἱ θύσαντες, καὶ τὴν τούτων δαῖτα πιστεύουσιν εἶναί σφισιν ὄτταν ἀγαθήν, καὶ λέγουσιν ἵλεων εἶναι τὸν θεόν, διότι οἱ ἰχθύες ἐνεπλήσθησαν τῶν κρεῶν.
- 234 CE – 305 CE, Porphyry, On Abstinence 2.53
- δι᾽ ὀνειράτων καὶ συμβόλων καὶ δι᾽ ὄττης
- di᾽ oneirátōn kaì sumbólōn kaì di᾽ óttēs
- δι᾽ ὀνειράτων καὶ συμβόλων καὶ δι᾽ ὄττης
-
Declension
| Case / # | Singular | Dual | Plural | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominative | ἡ ὄσσᾰ hē óssa |
τὼ ὄσσᾱ tṑ óssā |
αἱ ὄσσαι hai óssai | ||||||||||
| Genitive | τῆς ὄσσης tês óssēs |
τοῖν ὄσσαιν toîn óssain |
τῶν ὀσσῶν tôn ossôn | ||||||||||
| Dative | τῇ ὄσσῃ têi óssēi |
τοῖν ὄσσαιν toîn óssain |
ταῖς ὄσσαις taîs óssais | ||||||||||
| Accusative | τὴν ὄσσᾰν tḕn óssan |
τὼ ὄσσᾱ tṑ óssā |
τᾱ̀ς ὄσσᾱς tā̀s óssās | ||||||||||
| Vocative | ὄσσᾰ óssa |
ὄσσᾱ óssā |
ὄσσαι óssai | ||||||||||
| Notes: | This table gives Attic inflectional endings. For declension in other dialects, see Appendix:Ancient Greek dialectal declension. | ||||||||||||
Derived terms
- ὀττεύομαι (otteúomai)
References
- ὄσσᾰ in Liddell & Scott (1940) A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
- ὄσσα in Liddell & Scott (1889) An Intermediate Greek–English Lexicon, New York: Harper & Brothers
- ὄσσα in Autenrieth, Georg (1891) A Homeric Dictionary for Schools and Colleges, New York: Harper and Brothers
- ὄσσα in Bailly, Anatole (1935) Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
- ὄσσα in Cunliffe, Richard J. (1924) A Lexicon of the Homeric Dialect: Expanded Edition, Norman: University of Oklahoma Press, published 1963
- ὄσσα in Slater, William J. (1969) Lexicon to Pindar, Berlin: Walter de Gruyter
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.