összebeszél
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøsːɛbɛseːl]
- Hyphenation: ösz‧sze‧be‧szél
Verb
összebeszél
- (intransitive) to agree (on something -ban/-ben, with someone -val/-vel), to conspire with someone (to secretly concur to one end)
- (transitive) to talk nonsense
- Sok mindent összebeszélt. ― He talked a lot of nonsense.
Conjugation
conjugation of összebeszél
| Infinitive | összebeszélni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | összebeszélt | |||||||
| Present participle | összebeszélő | |||||||
| Future participle | összebeszélendő | |||||||
| Adverbial participle | összebeszélve | |||||||
| Potential | összebeszélhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | összebeszélek | összebeszélsz | összebeszél | összebeszélünk | összebeszéltek | összebeszélnek |
| Definite | összebeszélem én téged/titeket összebeszéllek |
összebeszéled | összebeszéli | összebeszéljük | összebeszélitek | összebeszélik | ||
| Past | Indefinite | összebeszéltem | összebeszéltél | összebeszélt | összebeszéltünk | összebeszéltetek | összebeszéltek | |
| Definite | összebeszéltem én téged/titeket összebeszéltelek |
összebeszélted | összebeszélte | összebeszéltük | összebeszéltétek | összebeszélték | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | összebeszélnék | összebeszélnél | összebeszélne | összebeszélnénk | összebeszélnétek | összebeszélnének |
| Definite | összebeszélném én téged/titeket összebeszélnélek |
összebeszélnéd | összebeszélné | összebeszélnénk | összebeszélnétek | összebeszélnék | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | összebeszéljek | összebeszélj or összebeszéljél |
összebeszéljen | összebeszéljünk | összebeszéljetek | összebeszéljenek |
| Definite | összebeszéljem én téged/titeket összebeszéljelek |
összebeszéld or összebeszéljed |
összebeszélje | összebeszéljük | összebeszéljétek | összebeszéljék | ||
| Conjugated infinitive | összebeszélnem | összebeszélned | összebeszélnie | összebeszélnünk | összebeszélnetek | összebeszélniük | ||
Derived terms
- összebeszélés
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.